Mint itt a blogon már kiderülhetett elég sok állás interjún voltam, és még nem is írtam le minden tapasztalatomat. Nemrégiben viszont olyan történt, ami a sok állásinterjú után is meglepő volt. Volt egy olyan állásinterjún (igazából két fordulón), ahol azt éreztem, hogy rendben volt, korrektek voltunk egymással. Ezt a véleményemet az sem fogja megváltoztatni, ha esetleg nem engem választanak (amire persze jelentős az esély), de azt gondolom, hogy a jövőben akkor is egymás eszébe juthatunk. 

Szóval az egyik nagy álláshirdető oldalon volt egy névtelen hirdetés, ami nekem a végzettségemnek megfelelt, a munkatapasztalataimnak pedig részben. Nem tűnt rossznak, beküldtem egy cv-t. Úgy voltam, mint a többivel, hogy lehet soha nem tudok meg többet erről. De nem így történt, 3-4 napon belül felhívtak, hogy köszönik a jelentkezést, elmondták melyik cég, és ha még mindig érdekel (mármint, hogy már tudom melyik cégről van szó), akkor behívnának egy interjúra. Meg is egyeztünk egy időpontban, én pedig szokásomhoz híven pontosan érkeztem.

A cégről is mondanom kell pár szót. Ez a cég egy bizonyos szektor számára dolgozik. Azon a területen ahol dolgoznak elég sok cég van, de ezzel a szektorban igazán specialistának számítanak. Természetesen ismertem a nevüket, némi infóm volt is róluk. Azt gondoltam, hogy egy nagy nemzetközi multi magyar leányvállalatáról van szó, de kiderült, hogy nem, egy 100% magyar tulajdonú cégről van szó. (nemcsak a neve alapján tűnik multinak, hanem van egy azonos nevű amerikai cég, aki nem azonos, de hasonló témában tevékenykedik). 

Szóval odamentem a céghez, ahol kiderült számomra, a cég háttere (ami nekem semleges, tehát nem különösebben érdekel, ha egy jól működő cég magyar vagy multi, lényeg, hogy stabil legyen). Beültettek egy tárgyalóba és megérkezett egy hölgy, aki interjúztatott. Bemutatkozott, kérte, hogy meséljek magamról kicsit bővebben mint a cv-ben van. Értelmeseket kérdezett arról mi mindent csináltam, mennyire érdekel az, amivel ők foglalkoznak stb. Lehetőséget kaptam én is kérdezni a cégről. Kérdezték a jövedelmi elvárásomat, amit elmondtam. Szerintem elsőre kicsit soknak találták, amikor elmondtam, hogy mi mindent tudnék nekik megcsinálni, akkor azért azt láttam az arcán, hogy végülis rendben van. Összességében egy jó hangulatú beszélgetés volt.

Nagyon érdekelt, hogy az a hölgy milyen pozícióban van a cégnél, mert ezt nem mondta. Rákerestem, és kiderült, hogy a 3 tulajdonosból ő az egyik. Ettől még pozitívabb lett a benyomásom, mert ez azt üzeni, hogy valóban érdekli kit vesz fel, és tényleg súlya van egy ilyen döntésnek. Elmondta, hogy pár 2-3 héten belül szeretnének dönteni, szóval elég gyors lesz a kiválasztási folyamat. 

Nem telt el egy hét, jött ismét a telefon, szeretnének vele egy második kört. A megadott időpontban külföldön voltam, de rugalmasan megegyeztünk. Odamentem, a hangulat ismét rendben volt, bár a folyosón kicsit várakoztattak úgy hogy közben elég komoly jövés-menés volt, szóval szerintem ez is része volt a kiválasztásnak, de nem látok ezzel problémát. Szóval behívtak, a korábbi ismert hölgy ismét ott volt, és két férfi. Most elmondták, hogy ők hárman a tulajdonosok. A hölgy most kevésbé kérdezett, amikor igen, akkor inkább segített, úgy gondolom a múltkori alapján szimpatikus voltam neki (egyébként a nőknél mindig jobb vagyok állásinterjúkon, erről is készül egy poszt). A két fickó közül az egyik kérdezett a másik a laptopjába temetkezett, majd 5-10 perc múlva is ő bekapcsolódott. Teljesen jó dolgokat kérdeztek, nem a multis f*szságokat, hanem tényleg az érdekelte őket, hogyan tudnék ebben az állásban dolgozni, mennyire tudok rugalmas lenni és tanulni. Valóban a munkamódszerem érdekelte őket, és azt éreztem, hogy tényleg tudok őszintén válaszolni. Ott körvonalazódott nekem, hogy itt nemcsak én versengek értük, hanem ők is értem, mert nekik nagyon kell ember. Jó beszélgetés volt ez, azt éreztem, hogy még akár az is belefér, hogy engem választanak. Ígértek visszajelzést ("alszunk rá egyet és pár napon belül hívunk"), de a végén mondták, hogy mostmár tegeződjünk, mert nem bírják tovább a magázódást... De megígérték, hogy mindenképpen visszajeleznek, akkor is ha nem engem választanak (ezt kértem is).

Azóta eltelt 2 hét, és még nem jelentkeztek, aminek sok oka lehet. Ha kapok bármilyen visszajelzést, elégedett leszek ezzel a kiválasztási folyamattal, mert tényleg azt éreztem, hogy korrekt volt az egész.

Ha van egy történeted a munkaerőpiacról álláskeresőként, amit szívesen megosztanál, írd meg nekem az ujallastakarok.blog@gmail.com címre. Diszkréció garantált!